#LOTTERIA

Az újsággal nem is foglalkoztam.Elkönyveltem már azt a napilapot egy hisztis rajongó által szerkesztett hazugságokkal teli magazinnak,amit az emberiség unalmában vesz meg,és olvassa el.
A LOTTERIA felé indultam,hogy az üresen álló munkahelyet betöltsem.

-Jó napot!A főnökkel szeretnék beszélni!-magyaráztam egy kedves,mosolygós lánynak,aki szerintem úgy nézett ki,mint a mekis bohóc.

-Igen!Milyen céllal?-nézett fel a füzetéből,amibe eddig szorgalmasan leírta,amit én mondtam

-A megüresedett állás miatt.-mosolyogtam zavaromban

-Akkor kövess!-megrántotta a vállát,majd elindult egy keskeny folyosón.-A folyosó végén van az az ajtó.Kopogj,és aztán menj be.Ja és ne ijedj meg azért,mert olyan kicsi az a helyiség.

-Rendben!És köszönöm!-mosolyogtam rá,amolyan „köszi a segítséget”-el a szememben

Bekopogtam,majd egy tompa hang jelezte,hogy bemehetek.

-Jó napot!-köszöntem illedelmesen az étterem főnökének

-Áhh…jó napot!-állt fel a műanyag székéből egy 30-40-es férfi.Jól öltözött,illedelmes férfi volt,aki tudja mi a dörgés.A szobácskában elhelyezett kis polcokon a BEATLES albumai pihentek,emellett láttam pár bakelit lemezt is,és egy hozzá tartozó lejátszót.Hmm..nem éppen modern.-Hahó!Fiatalember!-integetett előttem a férfi

-Ömm,ja..igen.Elnézést!Csak tudja egy kicsit meglepett,hogy BEATLES lemezeket látok-vigyorogtam zavartan.De marha vagy Kazu!

-Ohh…maga is szereti őket?-nézett a büszkeségeire

-A világegyetem legjobbjai!!-adtam egy számomra furcsa választ. Világegyetem?

-És,mi hozta a LOTTERIA-ba?-váltott témát

-A megüresedett állás érdekelne.

-Áhh…Ayumi-nak nem igazán tetszett ez az állás,mert hidegben-melegben,hóban-fagyban,esőben és szélben is kint kell állni az étterem előtt és szórólapokat kell osztogatni a járókelőknek.Emellett még idebent is elkél a segítő kéz;például az asztalokat kell lemosni,sepregetni kell és mosogatni.-ecselte a munka adta ínycsiklandó feladatokat-Tehát…érdekelné?

-Mindenféleképpen!!!!-arcomon kaján vigyor jelent meg,de nem is tudtam hová tenni ezt a vigyort.

-Ohh,és ingyen ebédet kap,ameddig itt dolgozik!

-Komolyan?

-Persze!Minden dolgozónak kijár egy kis „meglepetés”

-Akkor szeretném betölteni ezt a pozíciót!

-Rendben!Akkor itt egy papír,kérem töltse ki,és ha végzett tegye bele ebbe a borítékba.

Körülbelül fél órát tölthettem ott abban a „lyukban” ,utána pedig egyből felhívtam Miku-t,hogy van állásom.

-Ez fantasztikus!De te most szaladsz??-kérdezősködött

-Most nem alkalmas a kommunikáció,majd ha visszaértem mindent elmondok.Most le kell tennem!-mondtam,majd meg se várva a válaszát,kinyomtam

Azonnal felhívtam Aya-t is.Őszintén szólva nem tudom,hogy miért pont őt,de felhívtam.

-Aya-chan!!VAN MUNKÁM!!-üvöltöttem

-És miért ordibálsz?

-Mert boldog vagyok,azért!Hangosíts ki,kérlek!!

Megtette.

-Srácok!Ma ünnepelni fogunk!!

-És mégis mit?-jött egy kérdés magától a jégkirálynőtől,Shoko-tól

-Ugyan már,ne legyél ilyen!Van munkám,és ezt megünnepeljük egy hatalmas adag levessel vagy valami mással.

-Nem is tudtál volna kitalálni jobbat.Egy leveses ünneplés.Fantasztikus,de kihagyom.

Teljesen le tud hangolni ez a csaj.

-Úgyis eljössz,mert…mert eljössz!Ne aggódj,nem csinálunk semmi rosszat!

-Kezdek félni tőled!-motyogta Aya

-Nem kel!!Hamarosan ott vagyok a stúdióban!Sziasztok!

-De ne…-nem vártam meg,hogy befejezze a lány,letettem.Vajon mit akart mondani?