#NEM FOGSZ BENNEM CSALÓDNI

„-Höhh..még,hogy sajnálja?-akadtam ki-Te jó ég,magamban beszélek-kezdek becsavarodni ha nem vagyok normális emberekkel körülvéve.”-emlékeztem vissza a tegnap estére.

Miku is csak dél körül fog visszaérni,mert a vonat késik.Szokásos.Egyszer megy haza kajáért,és akkor is késik a vonat.Ha nem halad,azt hiszem éhen halok.

-Megyek!-kiabáltam,mert valaki erősen dörömbölt az ajtón-Aji,Aya?Ti,hogy kerültök ide?-a vér is megfagyott bennem,amikor megláttam őket. Falfehéren és karikás szemekkel álltak az ajtó előtt.Rémisztő látvány volt az fix.

-Kellesz nekünk!Érted?Nélküled fújhatjuk le a koncertet.Nem találtunk új gitárost,mert mindegyik hisztizett és nem tudott koncentrálni.Nagyon szépen kérünk Téged,gyere vissza.Ha nem örökre,akkor csak ma estére.-mondták ezt felváltva

-És ha azt mondom,hogy nem?

-Olyan nincs!Kapd össze magad,és irány gyakorolni!-noszogatott Aji

-Öhh..de éhes vagyok,és Miku…-kezdtem bele mondókámba

-Majd kapsz zabálni is,és Mikunak írunk egy üzenetet,hogy elmentél.-mondta ezt meglehetősen gyorsan Aya

-Hűű,Aya…ez még tőled is szokatlan.Zabálni?-értetlenkedtem

-Ne magyarázz…haladj!
-Oké!-adtam meg magam

A felöltözéssel nem volt baj,mert már felöltöztem.A fogmosás és a reggeli tisztálkodás is gyorsan megvolt,de ha időben nem kap ételt a kicsi gyomrom,kihalok,mint a dinoszauruszok.

-Az üzenet….-léptem vissza az ajtóból

-Megvan!Ne aggódj!-rántott vissza Aya

-És mit írtatok?-kérdeztem,miközben az ajtót akartam volna bezárni,kevés sikerrel

-Hogy elmentél és,hogy hagyjon neked kaját!!És ha akar,akkor jöjjön el a koncertre!-emlékezett vissza Aji a levelére-De meglehetősen rondán írtam.-pirult el

-Én megmondtam,hogy figyelj azokon az órákon,amiken Shoko a szépírást tanította-ütötte hasba Aya a fiút

-Szépírás?-értetlenkedtem

-Igen!Aji sohasem tudott szépen írni,és Shoko-nak ebből elege lett,és órákat tartott Aji-nak,hogy hogyan kell szépen írni.De ezeken az órákon sohasem figyelt.-mosolygott Aya

-De figyeltem!Csak már nem emlékszem rá!-tiltakozott a fiú.

A veszekedést az én éhes hasam törte meg,üzenve ezzel,hogy ideje kajálni.

-Tessék,itt egy csoki-dobott oda Aya egy félig megevett csokit-Majd a fellépés előtt még eszünk.Shoko édesanyja isteni finom kajákat tud csinálni.

-Hát akkor addig kibírom…ha kell akkor fél hassal is-nevettem

-Na srácok,megérkeztünk!-fordult hátra a sofőr,akit eddig még életemben nem láttam

Gyorsan kiszálltunk,és bementünk a csarnokba.Nem is volt időnk szétnézni,mert már rohantunk is fel a színpadra.

-Visszajön!Visszajön!-sikította Aya Maki-nak.

-VISSZAJÖN!!-ordibálta mindenki.Shoko-t mintha a föld nyelte volna el.Senki sem látta,amióta megérkeztek.

-Ki jön vissza?-lépkedett fel a lépcsőn az énekesnő.Ruhája csodálatos volt.Úgy tudnám leírni,mint a 2009-es MAGICAL TOUR-on viselt rózsaszín ruhája.Körülbelül olyan volt.

-Feltéve ha nem baj.Mert ha igen,akkor már itt sem vagyok.

-Nem érdekelsz!Csak ma estére kellesz!Holnaptól meg már megoldjuk!-mondta a „jégkirálynő”

-Oké!Akkor csak ma este-ez egy kicsit sokkolt.Most komolyan azért haragszik,mert Aya-val barátkoztam?

-De nekünk ő kell!!Hiába mondod,hogy neked nem kell,de legbelül tudod,hogy mást úgyse találunk fél nap alatt!-mondta Maki Shokotannak,aki ezt valószínűleg felfogta

-De tudd meg,hogy nem vagyok hajlandó eltűrni a hülye viselkedésedet!-mondta ezt úgy,hogy rám se nézett

-Ha te ezt akarod,akkor óhaja számomra parancs,őfelsége!-hajoltam meg előtte

-Erről beszéltem,te hülye!-mosolygott

-Shoko!Kérlek ne haragudj!Esküszöm,többé nem csinálok semmit,csak had maradjak!Nekem ez a családom!Nincs másik,aki vagy ami pótolhatná ezt a szeretetet.

-Hát ha ennyire akarsz maradni,akkor nem bánom!-mosolygott rám,mire én válaszul jó erősen megöleltem

-Esküszöm,nem fogsz bennem csalódni!