#STRAND ÉS KISTESÓ

~14 STRAND ÉS KISTESÓ

Június van.Végre itt a nyár.Mehetek a strandra. Hófehér bőrszínemet végre lecserélheti a napbarnított szín.Már rágondolni is kellemes.
-Shokooo!-ugrottam a nyakába szuszogó barátnőmnek
-Mi?Mi van?Betörtek vagy mi?-tekintett körbe a nappaliban
-Nem,csak el akarok menni a strandra!Lécci,menjünk el!-néztem rá kiskutyaszemekkel
-Miért akarsz te pont most,reggel nyolc órakor strandra menni?
-Mert NYÁÁÁR van!-nyújtózkodtam,és a nyár szót nyomatékosítottam
-Felőlem,elmehetsz,de rám ne számíts!Pihenőn vagyok!És anyu ma hozza haza az új pasiját,aki a koncerten is ott volt.
Szóval az anyjának új pasija van.De hamar leváltotta azt az őrült elmebeteget.Remélem ez jobb,mint az előző,és nem csak a pénzt akarja
-Na jó!Akkor én elmentem!-rántottam meg a vállamat,és kiviharoztam a nappaliból
-Megőrült!De a kocsikulcsok…3…2…1…
-A kocsikulcsok!-mentem vissza a nappaliba,ahol Shoko már feküdt a nevetéstől
-Miaz?Valami van a fejemen?Szedd le!Kérlek!!!
-Nem,dehogy.Csak azt nevetem,hogy hogy lehetsz ilyen feledékeny?Hisz nézz már magadra!-mutatott a felsőmre
-Mi van vele?Tök jó…pizsi…hupsz…ez egy apró bibi,de egy pillanat és átvedlek!-mondtam,majd a szobába rontottam,ahol előkotortam a tiszta ruhámat,és gyorsan magamra kaptam.Visszamentem a nappaliba,ahol Shoko már pattogatott kukoricát majszolva nézte az egyik mesecsatornát-Így jó vagyok?
-Akár egy topmodell!
-Nem is néztél rám!-nyavalyogtam-Na mindegy.Nézd csak tovább a mesét!Én elmentem!
A  legközelebbi strand csak másfél órára van,így elég hamar odaértem.Szerencsémre nem voltak olyan sokan.Lefáradtam a homokos partra,és leültem az egyik napozóágyba.Egy korombeli férfi jött oda hozzám beszélgetni
-Mayu!Hogy kerülsz ide?
-Ismerlek?-néztem rá
A fiú levetette napszemüvegét és sapkáját,és most már világos ki állt előttem.Hiro volt az,Shoko nagy szerelme
-A szomszédból.-vigyorgott-Csatlakozhatok?
-Persze,ülj csak le!
-És mi járatban erre?
-Menekülök.-sóhajtottam
-Mi,vagy ki elől?Ugye nem Shoko elől?
-Nem!Inkább attól,hogy mit művelnék ha még ott lennék nála-nevettem-Az anyja ma viszi bemutatni az új fiúját.Bár kíváncsi vagyok én arra,hogy milyen „fiatal” .Biztos valami háborús veterán.
-Dehogy!Az a pasi tök jó fej!Ismerem,mert az anyja egyszer ott volt a kórházban,azt hiszem vizsgálatra ment,azt ne kérdezd milyen vizsgálatra,és az a pasi állandóan a kezét fogdosta és mindenféle szép szóval elárasztotta.Annyira édesek voltak együtt-áradozott a Keiko és újdonsült párjáról a fiú
-Tudsz róla,hogy hogyha nem ismernélek,leütöttelek volna?
-És te tudsz arról,hogy te vagy az egyetlen lány,aki még nem vert meg azért,mert egy dumagép vagyok?-nevetett
-Hát,ami azt illeti…-teljesen zavarba jöttem attól,amit mondott-khm….ez kedves volt tőled.Még soha,senki nem mondott ilyen szép dolgokat nekem-játszottam rá a szerepemre
-Hozzám jössz?-tette fel drámaian
A strandon lévő emberek teljesen hülyének nézhettek minket,de ez engem nem érdekelt.Végre valaki,akivel tudok nevetni,és nem kell azon rágódnom,hogy mit mondjak.Mellette megtaláltam a legjobb fiúbarátot.És több nem is kell.Már csak el kell érnem,hogy megkedvelje Shoko-t,és akkor…♥
-Mondd!Mi a véleményed Shoko-ról?-fordultam fel komoly arccal
-Hát nagyon kedves és tehetséges.Oda és vissza vagyok érte.Ha lehetne megcsókolnám,vagy szerelmet vallanék neki,de tudom,hogy semmi esélyem- hadoválta a hülyeségeit
-Tudod,hogy most akarlak megfojtani a vízben?-mutattam az előttünk elterülő több kilométeres víztömegre
-Miért?-nézett értetlenül
-Ha akarod tudni,akkor Shoko is oda van érted.Állandóan rólad dumál,és teljesen zavarban van,ha rólad mond valamit.Idézek: „Hiro így,Hiro úgy…Jajj Hiro olyan aranyos!Vajon Hiro-nak tetszene ez a ruha?”
-Komolyan?-állt fel helyéről
-Szerinted ha nem lenne igaz,akkor mondtam volna?
-Nem tudom.De ez fantasztikus!!!-ugrált örömében
-Oké,az örömtáncnak most vessünk véget!Menjünk haza!Jössz?
-Nem,én még maradok,de holnap beugrok hozzátok!-mosolygott
-Oké!Szia!

Hazaértem.A villanyok mindenhol égtek,kivilágítva ezzel a Nakagawa-rezidenciát.
-Megjöttem!-suttogtam
-Ááá…Mayu drágám!Gyere,had mutassalak be leendőbelimnek!
Leendőbeli?Házasodni készülnek?Már?Nem korai még ez??
-Mayu!Ő itt Takashi
-Örvendek Ono kisasszony
Leütöm ezt a pasit is.
-Szintén.Mayu Ono-hajoltam meg-Most ha megbocsájtanak,elmegyek átöltözni
-Rendben,de ha visszajöttél,akkor gyere le,mert azt szeretném ha mindenki megtudná,persze a családban,a jó hírt-ujjongott Keiko
-Rendben!
Felrohantam a lépcsőn,be a szobába.Shoko is bent volt a takarót a fejére húzta.
-Shoko,mi baj?-ültem le az ágy szélére
-Semmi!De magamra hagynál?- kérlelt
-Persze,csak átvedlek!Egy pillanat és itt se vagyok.
Tényleg egy perc alatt étöltöztem.Lementem az ebédlőbe,ahol Keiko és párja mosolyogva beszélgettek.
-Gyere Mayu!Ülj le!-mutatott Takashi a mellette lévő székre
-Tehát Mayu!Megbízunk benned.És most neked is elmondjuk a legjobb hírt.
BÖKJÉK MÁR KI!
-Terhes vagyok!Igen!Shoko-nak kistesója lesz!-jelentette ki hatalmas mosollyal az arcán a nő
Tehát ezért sír Shoko,mert az anyja terhes egy számára teljesen idegen embertől.Már értem!

-Nagyon örülök!Gratulálok!-vettem fel a boldog kislány szerepét-Most azonban mennem kell.Még remélem találkozunk!És még egyszer gratulálok!
Felmentem a lépcsőn,be Shoko szobájába.

-Már értem mi a baj!-léptem oda hozzá-Ugye megérted,hogy ez az anyád döntése?

-Tudom,de nehéz felfogni,hogy ilyen hamar elfelejtette,hogy van egy lánya.
Arcát kezeibe temette,és zokogott.Ilyenkor nem tudom,kell-e lelkizni,de most ebben az esetben hagytam,had sírja ki magát.Gyorsan összeszedtem a cuccaimat,és hazavágtattam.